TÁMOP-5.2.3.-09/1. Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére

Támogathatóság feltételei: <font face="Arial">A) Stratégiaalkotás, stratégiai koordináció <br /> 1. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és mőködtetése, melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása, valamint megvalósulásának nyomon követése és értékelése. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságban a többcélú kistérségi társulás és a hátrányos helyzető emberek, valamint az érintett korosztályok1 képviselete mellett kötelezően helyet kell kapnia a jelen projekt menedzserének, szakmai vezetőjének, a térségben mőködő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőjének, valamint állandó meghívottként az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda képviselőjének is. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságot be kell vonni a projektet és a stratégiát érintő kistérségi, intézményfenntartó társulási, települési önkormányzati és intézményi döntések előkészítésébe, döntéseibe és a tevékenységek utólagos követésébeértékelésébe. A Gyerekesély Bizottság több albizottságot hozhat létre, összhangban a kistérségi stratégia beavatkozási területeivel. Tevékenysége során biztosítani kell a mőködésének és döntéseinek nyilvánosságát. A Bizottság üléseit legalább negyedévente egy alkalommal tartja. A bizottság ügyrendjét az első, jegyzőkönyveit pedig az aktuális projekt előrehaladási jelentéshez (PEJ) csatolni kell. <br /> 2. Kistérségi Gyerekesély Iroda létrehozása és mőködtetése, amely biztosítja a Bizottság mőködésének és a program helyi megvalósításának adminisztratív és szakmai háttérét. Az Irodát a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetén belül, szakmailag önálló egységként kell létrehozni, és a pályázatban be kell mutatni a szervezetben elfoglalt helyét (kapcsolódási pontjait más szervezeti egységekkel, gazdálkodási jogosultságait), valamint azt, hogyan biztosítható, hogy feladatait Kistérségi Gyerekesély Bizottság irányításával végezze. A Kistérségi Gyerekesély Iroda vezetését jelen projekt menedzserének vagy szakmai vezetőjének kell ellátnia. <br /> 3. Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása, amelynek ki kell terjednie a &#8222;Legyen jobb a gyermekeknek!&#8221; Nemzeti Stratégiának a kistérség szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának összhangban kell állnia a kistérségi szinten elkészült, vagy készítendő tervekkel, stratégiákkal (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, integrált városfejlesztési stratégia, stb.). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát követően is. A stratégiaalkotást a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek &#8211; beleértve a leghátrányosabb helyzető családokat &#8211; közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az erről szóló határozatokat a projekt előrehaladási jelentéséhez csatolni kell. <br /> 4. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni és a dokumentumokat a projekt előrehaladási jelentéséhez csatolni szükséges. A forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. <br /> 5. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2 alkalommal, 2010 és 2012 nyarán, együttmőködve az MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodával. (Az ezzel kapcsolatos információk az útmutató 25. számú mellékletében találhatók.) B) Intézményi-szolgáltatási koordináció <br /> 6. Szakmaközi hálózatok kialakítása és mőködtetése a gyermekek, fiatalok és családjaik érdekében mőködő intézmények és szolgáltatások1 munkatársainak részvételével az összehangolt, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatások és jelzőrendszerek érdekében. A szakmaközi hálózatok mőködtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzető2 gyermekek és családok szükségleteihez jobban igazodó feladatellátásra. A szakmaközi hálózatok munkájába be kell vonni mindazokat a közszolgáltatásokat nyújtó ellátó, kistérségen kívüli szervezeteket, hálózatokat is, akik a helyi szakemberek munkáját hatékonyan segíthetik.3 <br /> 7. Legalább kettő, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik számára biztosított, fenntartható szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, pedagógiai vagy egyéb szolgáltatás hozzáférésének biztosítása a kistérségben élő valamennyi érintett számára (pl. adósságkezelés, mobil szolgáltatások, szőrések, stb.), és/vagy elérhetőségének javítása (pl. az érintettek utaztatása, kihelyezett szolgáltatások megszervezése, a részvétel ösztönzése, stb.). <br /> 8. Részvétel az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda által a kistérségben mőködő, a gyermekeket és családjaikat érintő intézmények és szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a közigazgatásban, intézményfenntartásban dolgozók, szülők, önkéntesek számára szervezett képzéseken. (Az ezzel kapcsolatos költségekre vonatkozó információk az útmutató 25. számú mellékletében találhatók.) C) Intézményi beruházás, kapacitásbővítés <br /> 9. Legalább egy, a kistérség óvoda és iskola nélküli településén élő gyermekek számára szóló, a felzárkózást szolgáló (napközi, vagy tanulószoba, vagy korrepetálás jellegő) és szabadidős szolgáltatások, valamint nyári napközbeni ellátás megszervezése és folyamatos4 mőködtetése. (Amennyiben nincs olyan település, ahol óvoda és iskola sincs, akkor olyan településen is megvalósítható ez a tevékenység, ahol vagy óvoda, vagy iskola nincs.) <br /> 10. A kistérség valamely (minimálisan egy, lehetőleg több) szegregátumában5 olyan közösségi ház és kapcsolódó komplex szolgáltatás létrehozása és mőködtetése, amely: - a közösségi munka eszköztárával és közösségi munkás alkalmazásával segíti a szegregátumban élőket, hogy tevékenyen részt vegyenek helyzetük javításában, változtatásában (empowerment); - hozzájárul a lakókörnyezet, a lakhatás feltételeinek és körülményeinek és a közszolgáltatások elérhetőségének javításához. - biztosítja a helyi közösség számára a közösségi összejövetelekhez, képzésekhez, szakkörökhöz, szabadidős tevékenységekhez szükséges minimum 25 m2-es teret; - enyhíti a lakások alacsony komfortfokozatából származó hátrányokat (a szükségleteknek megfelelően fürdési, tisztálkodási, mosási, tanulási, stb. lehetőséget biztosít); - biztosítja a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, és ehhez kapcsolódóan lehetőséget nyújt a gyermekek étkeztetésére1 (rendelkezik teakonyhával); - lehetőséget nyújt a hátrányos helyzető gyermekek életminőségének javítása érdekében kulcsfontosságú (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, munkaerőpiaci, pedagógiai, stb.) alapszolgáltatások és szakosított ellátások helyben történő igénybevételére és rendelkezik erre alkalmas helyiséggel; - lehetőséget nyújt a közérdekő információk helyben történő elérésére (pl. ITpontok kialakításával); - folyamatosan, az év minden szakában, legalább napi 8 órai időtartamban, lehetőség szerint a hét minden napján nyitva tart; - heti rendszerességgel közösségi programokat biztosít a gyerekek és fiatalok számára; - megfelel az akadálymentesség jogszabályban2 meghatározott követelményeinek; - a fenntartó biztosítja, hogy a komplex szolgáltatások helyszínéül szolgáló épület/épületrész székhelye, vagy telephelye lehessen a már meglévő, a gyermekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó célú civil szervezetnek; - biztosítja, hogy az adott célcsoport tagjai is vegyenek részt a szolgáltató (közösségi) ház aktív mőködtetésében.</font> Támogatást igénylők köre: non-profit szervezet államháztartáson kívül, non-profit szervezet államháztartáson belül.

non-profit szervezet államháztartáson kívül, non-profit szervezet államháztartáson belül