Az erdészeti fejlesztés nálunk, Magyarországon, nem csak egy technikai újítás – egyenesen a jövő kulcsa. A klímaváltozás szorításában az erdők fenntarthatósága nem luxus, hanem szükséglet, és ehhez okos
Az erdészeti fejlesztés nálunk, Magyarországon, nem csak egy technikai újítás – egyenesen a jövő kulcsa. A klímaváltozás szorításában az erdők fenntarthatósága nem luxus, hanem szükséglet, és ehhez okos megoldások kellenek. A FeHoVa kiállításon bemutatott új eszköz pont ezt hozza: zöldebb erdőt és hatékonyabb gazdálkodást egyszerre.
Egyébként az MBH Bank és a MEGOSZ összefogása mutatja, hogy a pénzügy és az agrárium is látja a tétet. Csanádi Tamás és Hollósi Dávid is hangsúlyozta: az erdészeti fejlesztések nélkül nem tartható fenn sem a természet, sem a versenyképesség. Ez egy olyan win-win helyzet, amit érdemes komolyan venni.
Szerintem az ilyen innovációk adják vissza a hitet, hogy a technológia nem ellenség, hanem szövetséges lehet. A kőszegi standon ezt éreztem: az erdészeti fejlesztés nem csak ígéret, hanem kézzel fogható változás.
Magyarország 9,3 millió hektárjából majdnem 2 milliót erdők borítanak – ez hatalmas kincs. Az állami erdőgazdaságok 22 egysége több mint fele területet kezel, a maradék 47% pedig magángazdák kezében van. A KSH szerint az erdők 60%-a faanyagot termel, ötöde pedig természetvédelemre szolgál.
Nézzük meg: akác, tölgy, fenyő, gyertyán, bükk – ezek az uralkodó fajok, és évi 7-8 millió köbméter fa kerül kitermelésre. Ez nem csak nyersanyag, hanem gazdasági erő is: 250-300 milliárd forintot hoz évente. De az erdők ennél többet adnak – tisztítják a levegőt, stabilizálják a talajt, és a vízháztartást is támogatják.
Tulajdonképpen ezért izgalmas az erdészeti fejlesztés: ha okosan csináljuk, a természet és az üzlet is nyer. A FeHoVa-n ezt szépen összefoglalták: az erdők a jövőnk, és az innováció a kulcs hozzájuk.
A BUSA FX-2 nem egy hétköznapi gép – egy erdészeti fejlesztés, amit Kecskeméten álmodtak meg, és a magyar erdőkre szabtak. Ez a forgókapás talajművelő gyorsabb és okosabb, mint a hagyományos módszerek, és olyan speciális erősítésekkel bír, amik az erdei igényekhez passzolnak.
Őszintén szólva, lenyűgöző, hogy hazai mérnökök, agrárszakértők és erdészek együtt hozták létre. A BUSA Bt. évtizedes tapasztalata érezhető: ez nem egy elméleti kütyü, hanem egy gyakorlati csoda, amit a FeHoVa-n mutattak be először a nagy közönségnek.
Érdekes módon ez az eszköz nem csak a hatékonyságot növeli, hanem a fenntarthatóságot is. Gyomirtás, nedvességmegőrzés, takarónövény-kezelés – mindezt egy gép, ami a magyar erdők jövőjéért dolgozik.
A gyomirtás az erdőkben mindig fejfájást okozott, de az erdészeti fejlesztés most új szintre lépett. A BUSA FX-2 minimális energiával, sekély műveléssel irtja a gyomokat, és közben a takarónövényeket is szabályozza. Nem fojtja meg a fiatal fákat, de elég marad, hogy védje a talajt.
Igazság szerint ez egy okos balansz: a forgókapa állítható rotorjai pontosan azt adják, amit a helyzet megkíván. A FeHoVa-n Horváth Bence fejlesztőmérnök mesélte, hogy a 10-15 cm-es védőtávolság miatt alig kell kézi munka – ez időt és pénzt spórol a gazdáknak.
Szerintem ez az, amiért zseniális: vegyszer nélkül, gyorsan és hatékonyan kezeli a problémát. Az erdészeti fejlesztés itt tényleg a természet oldalán áll, és ezt jó volt látni Kőszegen.
A nedvességmegőrzés az erdők túlélésének kulcsa, főleg a kiszámíthatatlan klímában. A BUSA FX-2 ebben is nagyot dob: a sekély művelés stabil, nedves talajt hagy, ami a boronázott területekhez képest több vizet tart meg a nyári hőségben.
Nézzük meg: kevesebb vízveszteség, kevesebb túlmelegedés – ez fiatal erdőkben életmentő lehet. Az erdészeti fejlesztés itt nem csak a gazdáknak jó, hanem a fáknak is, hiszen a nedvesség stabilizálja a növekedést.
Apropó, a FeHoVa-n kiderült, hogy ez nem elmélet: a gyakorlatban is működik. Egy ilyen eszköz hosszú távon fenntarthatóbb erdőt jelent, és ez az, ami igazán számít.
Az erdészeti fejlesztés nem csak zöld – üzletileg is okos. Évente 250-300 milliárd forintot termel az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás, és egy hatékony gép, mint a BUSA FX-2, ezt még feljebb tornázhatja. Kevesebb vegyszer, kevesebb kézi munka, gyorsabb művelés – ez tiszta profit.
Mindent figyelembe véve, a gazdák és az erdőgazdaságok is nyernek. A FeHoVa-n Csanádi Tamás kiemelte, hogy az ágazat versenyképessége múlik az ilyen innovációkon. Egy jól működő eszköz piacot hódít, és a magyar erdők értéke is nő.
Szerintem ez az igazi erő: az erdészeti fejlesztés gazdasági löketet ad, miközben a természetet is védi. Kőszegen ezt mindenki érezte, és én is elhittem, hogy van jövője ennek az iránynak.
A természetvédelem és az erdőgazdálkodás nálunk sokszor két külön világ, de az erdészeti fejlesztés hidat épít köztük. A BUSA FX-2 vegyszermentes gyomirtása és regeneratív technológiája a biodiverzitást is támogatja – például a nemzeti parkokban.
Másrészt a fiatal erdők ápolásában is kulcs: a takarónövények szabályozásával védi a fákat anélkül, hogy kárt tenne a talajéletben. A FeHoVa-n ezt szépen megmutatták: egy gép, ami egyszerre szolgálja a gazdát és a természetet.
Come to think of it, ez az, amiért izgalmas: az erdészeti fejlesztés nem választás elé állít, hanem megoldást kínál. A fenntarthatóság és a termelés itt kéz a kézben jár.
A BUSA FX-2 nem egysíkú – rengeteg helyen bevethető. Az erdőgazdaságokban a friss telepítések és fiatal erdők ápolása a fő terepe, de a faiskolákban is hatékonyságot növel. A természetvédelmi területeken pedig a vegyszermentes gyomirtás miatt aranyat ér.
Oh, és a nemzeti parkokban is otthon van: a takarónövény-szabályozás és a diverzitás fenntartása itt kritikus, és ez a gép tökéletesen boldogul vele. A FeHoVa-n Horváth Bence mesélte, hogy a rotorok állíthatósága miatt minden körülményhez alkalmazkodik.
Szerintem ez a sokoldalúság a lényeg: az erdészeti fejlesztés nem egy szűk rétegnek szól, hanem mindenkinek, aki erdőt kezel. Ez egy igazi magyar Jolly Joker!
Az MBH Bank és a MEGOSZ összefogása több mint egy kiállítási stand. Hollósi Dávid szerint a cél, hogy a magyar agrárium finanszírozója és a gépgyártók együtt tegyék erősebbé az ágazatot. Az erdészeti fejlesztés itt csak a kezdet.
Egyébként ez nem csak üzlet: az MBH Bank ESG-programja a természetvédelmet is támogatja, nemzeti parkokkal és erdőgazdaságokkal karöltve. A FeHoVa-n ezt is hangsúlyozták – a pénz és az innováció együtt zöldebb jövőt épít.
Érdekes módon ez a partnerség a digitalizációt és a fenntarthatóságot is előtérbe tolja. Az erdészeti fejlesztés így nem csak egy gép, hanem egy szemlélet része, amit érdemes követni.
Az erdészeti fejlesztés jövője nálunk nagyívű: a 21-22%-os erdős területet 27%-ra emelnék az évtized végére. Ehhez 220 milliárd forint áll rendelkezésre a KAP Stratégiai Tervből – ez nem kis tétel.
Nézzük meg: ez új erdők telepítését és jobb gazdálkodást jelent. Hollósi Dávid a FeHoVa-n kiemelte, hogy az ilyen eszközök, mint a BUSA FX-2, kulcsok ehhez a célhoz. Hatékonyabb ápolás, kevesebb veszteség – így nőhet az erdők aránya.
Szerintem ez a terv ambiciózus, de az erdészeti fejlesztés nélkül nem megy. A kőszegi kiállítás megmutatta, hogy van remény – csak okosan kell csinálni.
