Kovács Árpád szerint nem biztos a 2023-as költségvetés teljesítése
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint az 1,5 százalékos GDP-növekedés előrejelzése a világ nagy értékelő cégeinek becslésével azonos. Az Európai Unió viszont komorabb prognózist jelzett. A módosítás továbbviszi a nyári költségvetés fő célrendszerét. Nem történt olyan jellegű változtatás, ami alapvetően meghatározta volna támogatáspolitikát, a jóléti törekvéseket, a beruházásokkal, rezsivel kapcsolatos dolgokat. A költségvetés makrogazdasági alapjában vannak lényeges változások. Az inflatórikus környezet nagyon erősen hozzájárult a költségvetési többletbevételekhez, tehát a nyári helyzethez képest a külső körülményekben voltak változások. Volt eközben egy pusztító aszály, és az orosz agresszió következményei is velünk maradtak.
Olyan nehézségek vannak, ami az energiaárakat, nyersanyagárakat és a globalizációs folyamatokat erőteljesen és átalakítják
– állapította meg Kovács Árpád, aki már nyáron a költségvetés zárószavazásakor belengette a költségvetés módosításának szükségességét. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter 3,5 százalékos hiány tartása mellett kötelezte el magát, ám ez az érték 3,9 százalékra nőtt. Kovács Árpád szerint évről évre vita, hogy a költségvetés megszavazása nyáron még korai. A környezet ilyen mértékű dinamikájára még nem volt példa korábban. A Covid utáni helyzet, és a háború miatt a legfontosabb mutatókban – amelyek az ország pénzügyi stabilitásához kapcsolódnak – vannak változások. A GDP arányos adósságállomány viszont pozitívan változott, hiszen nulla közeli növekedés esetében is lényeges csökkenésre, 70 százalék körüli mértékre számíthatunk. Az energiaárak alakulása
képtelen helyzetet
teremtett. A magyar gazdaság számára azért rendkívül súlyos, mert kiszolgáltatottak vagyunk az orosz olajnak.
Hiába kapunk különböző szállítás mentességeket, ezek nem ellensúlyozzák az árnövekedéseket
– mondta. A kormánynak sikerült megállapodnia az Európai Unióval, melynek része, hogy rengeteg beruházást, fejlesztést megelőlegez a kormány. Az már kevésbé világos, hogy a források mikor jutnak el Magyarországra. Kovács Árpád szerint ez kétségtelenül bizonytalansági tényezőt jelent a jövő évi költségvetésben. Az önrész, amit Magyarország ezekre fordít, az 3000 milliárd forint körüli összeg, és a kormány arra számít hogy a második félévben beérkezik az utófinanszírozás. A programok bizonytalanságaival együtt ez 2300 milliárd forintos összeget jelent. Hozzátette: csak hiedelem, hogy nem jönnek az uniós pénzek, hiszen a területalapú agrárpiaci támogatásokat, úgy 600 milliárdot, rendben megérkeztek.
