Elektronikus fizetés terjedése: Ki állja a költségeket?
A Magyar Nemzeti Bank 2024-es Fizetési rendszer jelentése szerint a pénzforgalom hatékonysága 2023-ban is tovább javult. Egyre szélesebb ügyfélkör használja rendszeresen az elektronikus fizetési megoldásokat, viszont ezzel párhuzamosan a visszaélések aránya is megugrott. Az árazás kihívásaira izgalmas alternatívát jelenthet az Azonnali fizetésre épülő új, modern mobilfizetési szolgáltatás, a qvik.
Június 19-én debütált a Magyar Nemzeti Bank 2024-es Fizetési rendszer jelentése, ami összefoglalja a hazai pénzforgalom és pénzügyi infrastruktúrák legfontosabb fejleményeit és aktuális kérdéseit. Az MNB 2024-es Fizetési rendszer jelentése alapján az elmúlt évben tovább javult a hazai pénzforgalom hatékonysága, minden főbb fizetési helyzetben növekedett az elektronikus fizetési módok forgalma és aránya.
Folytatódott a lendületes növekedés az elektronikus pénzforgalomban, továbbra is kétszámjegyű növekedéssel találkozhatunk.
– mondta Luspay Miklós, az MNB igazgatója. 2023-ban a bolti vásárlásoknál az elektronikus fizetések részesedése 5 százalékponttal 39 százalékra emelkedett, míg a számlafizetéseknél a 76 százalékos elektronikus arány 3 százalékponttal haladta meg az előző évi szintet. Az online kereskedelemben is nőtt az elektronikus fizetések használata, és emelkedett az átutalási forgalom is.
Az MNB elektronikus pénzforgalmi stratégiájának fő célja, hogy 2030-ra az összes gazdasági tranzakció legalább kétharmada elektronikus legyen. Ennek elérése érdekében a pénzforgalom számos területén további fejlesztésekre van szükség. Az MNB mostantól a Fizetési rendszer jelentésben publikált Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszerrel fogja mérni és értékelni a fejleményeket. Az elmúlt évben a fejlesztendő területek többségén történt előrelépés, bár néhány esetben nem volt jelentős változás.
Az ügyfelek 49 százaléka már aktívan használja számláját fizetésre, és egyre többen választják az elektronikus fizetést. Az innovatív fizetési megoldások népszerűsége jelentősen nőtt, így a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya 23 százalékra emelkedett. Ezzel együtt az innovatív szolgáltatások használata is gyakoribbá vált. A lakosság jól ismeri a főbb pénzforgalmi szolgáltatásokat, és az elektronikus fizetések elterjedésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult: az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek elektronikusan, mint készpénzzel.
A lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása továbbra is akadályozza az elektronikus pénzforgalom terjedését, mivel a magas tranzakciós díjak jelentős többletköltségeket rónak az ügyfelekre. Ennek következtében a lakosság költségszintje továbbra is magas, és nagy különbségek vannak az azonos fizetési szokású ügyfelek költségei között.
