Egyszámjegyű, de aggasztó: milyen problémákat okozhat ősszel a magasabb infláció Magyarországon
Az augusztusban publikált adatok szerint ismét megugrott a magyarországi infláció júliusban. Az MNB-prognózis még 3% körüli adattal számolt, a múlt hónapban ezzel szemben végül 4,1%-os lett az adat. A KSH bejelentése alapján írt hírek kiemelték, az infláció mértéke pár százalékponttal meghaladta az elemzői várakozásokat, még ha nem is üti meg a 2021-22-es mértéket. Ez nem biztos, hogy teljesen jó hír a gazdaságnak.
A Stex nevű, közgazdasági YouTube-csatorna legutóbbi videójában Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok beszélgettek a helyzetről. Pogátsa már az inflációs adatok elemzésének kezdetén jelezte, két fontos tényező figyelhető meg: az egyik bizonyos típusú élelmiszerek akár jelentős áremelkedése, a másik a szolgáltatószektor (vendéglátás, hosszútávú lakáskiadás stb.) terén folyamatosan tapasztalható drágulás. Büttl szerint a fő kockázati tényező az élelmiszeripar és a mezőgazdaság egyre növekvő problémáihoz kötődik. Mint emlékeztetett, bár „mindenki drukkolt, hogy ne legyen olyan aszályos időszak, mint két évvel ezelőtt”, a nyáron sajnos kiderült, hogy „lett”. Ennek következménye, hogy olyan fontos élelmiszer- és takarmánynövények, mint a napraforgó vagy a kukorica hektáronkénti terméshozama tavalyhoz képest idén a felére csökkent. És mivel a hazai piacon ebből kevesebb lesz, őszre nemcsak a takarmány, de már a húsáruk is ismét megdrágulhatnak. Büttl szerint bármiféle prognózist pesszimista irányba befolyásolhat csak, hogy számos élelmiszerfajta (sertéshús, liszt, cukor) esetén az infláció továbbra is kétszámjegyű, márpedig az élelmiszer-infláció az, amit a legtöbb ember a leghamarabb fog megérezni a pénztárcáján.
Felfelé húzza az adatot még a szolgáltatószektor is. Ebben egyrészt Pogátsa és Büttl szerint is kiemelhető az albérletárak drasztikus emelkedése. A lakhatás drágulása főként Budapestet érinti, de a legtöbb vidéki városban is jellemző. Ennek az oka, hogy miközben az albérlet- és ingatlan-négyzetméterárak már az év elejétől nagy mértékben emelkedtek, a hosszú távú bérleti szerződések többsége egyetemisták albérleteihez kötődik. Itt a végzősök szerződései (amelyeket még olcsóbb havi lakbérre kötöttek) lejárnak, kifutnak, a felvételi ponthatárok kihirdetése után pedig jön az új elsősök albérletkeresési rohama. Itt a keresleti oldal jóval túlterjeszkedik a kínálaton (hiszen kollégiumi férőhelyből továbbra is kevés van), így az új bérleti szerződéseket az ingatlantulajdonosok már tömegesen az új piaci áron kötik meg. Ezek a hatások, törvényszerűen a nyár folyamán egyszerre jelentkeztek.
Egy másik ilyen tényező a turizmus. Ez a covid-időszakhoz képest alaposan meglódult, noha a 2019-es vendégéjszakák számát (eddig) még az idei nyár sem lépte túl.
